Valamikor december elején gyógyszertárba sorban állok. Annyian voltunk mintha valamit ingyen vagy akciósan adtak volna. Bejött egy fiatal anyuka, karján egy babakocsi mobil betéttel. Benne egy pár hónapos pici babával. Majd követi 3 fiúgyermek. Mint az orgonasípok 3-6 éves korig. Gyerekeket leültette a székekre a kicsit tartóstól az asztalra tette majd sorba állt. A kis baba elkezdett sírni, szól a nagyobbik fiúnak, hogy figyeljen a babára. A nagy fiú elkezdte az asztalon ringatni. A pici elcsendesült.

Kis idő múlva megint sír a baba, anyukának  elég csak ránézni a nagyobbik fiúra

és már el is kezdte ringatni a kisbabát. Anyuka sorban állás közben

megszólított  egy másik anyukát aki szintén sorban állt kocsijában fekvő

kisbabájával. Felajánlotta, hogy szívesen nekiadja a babakocsi burkolatának

téli zárt borítóját. Mivel látszott, hogy a másik anyuka nem nagyon van anyagilag

elengedve. Közben az én sorom valamiért gyorsabban haladt, végeztem és

kimentem a gyógyszertárból.

- Pár nap múlva találkozom egy ismerős védőnővel és mondta, hogy bevittek hozzájuk

egy babakocsi burkolatot, hogy adják oda annak a bizonyos anyukának.

Embernek örül a lelke ha ilyet lát és hall.